Tudom, milyen kihívást jelent szülőként, amikor azt látod a gyermekeden, hogy iskolába indulás előtt feszült és tele van aggodalommal. Minden bizonnyal ilyenkor bármit megtennél, hogy jobban érezze magát, mégis előfordulhat, hogy tehetetlennek érzed magad. Hogyan segíthetsz ilyenkor leghatékonyabban?

Az iskolai szorongás bármilyen életkorban előfordulhat. Számos esetben befolyásolja a tanulmányi eredményt, ráadásul a szociális kapcsolatokra és a viselkedésre is hatással van. Meghatározó jelentőségű a mielőbbi felismerése, hiszen a gyerekek sokszor 8-9 órát is az iskolai közegben töltenek. Nem mindegy, hogy ez alatt az idő alatt hogyan érzik magukat.

Néhány ötlet következik arra az esetre, ha időnként azt tapasztalod, hogy gyermeked reggel nem akar iskolába menni, ideges, esetleg szokatlanul húzza az időt indulás előtt.

1. A reggeli szorongás sokszor csak a jéghegy csúcsa. Érdemes kideríteni, hogy pontosan mi rejtőzik mögötte. Előfordulhat, hogy fáradt, kudarcélménye volt előző nap, izgul az aznapi dolgozat miatt, összeveszett az egyik barátjával, fáradtnak érzi magát, és még sorolhatnám. Próbáld meg a beszélgetés során ösztönözni gyermekedet, hogy nevezze meg az érzéseit, sokszor már ez felszabadító erővel bír. Ezután pedig lehet megoldási stratégiát keresni, vagy arról beszélgetni, mi segítene az adott helyzetben.
2. Teremts elfogadó környezetet! Biztosítsd gyermeked arról, hogy bármit nyugodtan elmondhat. Vedd komolyan, amit mond, akármilyen apróságnak is tűnik. Neki ez most központi téma, és fontos számára. Ha érzi, hogy figyelsz rá és őszintén támogatod, valószínűleg bátrabban meg tudja fogalmazni, ami zavarja, és akár bővebben kifejti majd egy későbbi, nyugodtabb pillanatban. Ha otthon is gyakori téma, és a mindennapi élet része az élményekről és az érzésekről való beszélgetés, az kiemelten fejlesztő hatással van a gyerekek érzelmi intelligenciájára. Néhány kérdés, ami előre mozdíthatja a párbeszédet a mindennapi beszélgetések során, és a szorongás okára is rávilágíthat: Kivel játszol szívesen, és kivel kevésbé? Van, akitől meg szoktál ijedni? Melyik a napnak az a része, amit nem annyira vársz?
3. Miután meghallgattad és biztosítottad a támogatásodról, fogalmazzatok meg néhány lehetséges gyors megoldási tervet. Kitalálhattok átmeneti megoldásokat addig, amíg érdemben tudtok beszélgetni a témáról. Gyorssegítség lehet például, ha tudtára adod, hogy milyen nagyra értékeled, hogy a szorongás ellenére tőle telhető módon megírja a dolgozatot, ami miatt nagyon izgul. Amikor a gyerekek idegesek, az izmaik is megfeszülnek, ami könnyen fej- vagy hátfájáshoz vezet. Ezért a "Szoríts és lazíts" gyakorlat is átmeneti segítség lehet: kérd meg, hogy szorítsa ökölbe a kezét, majd lazítsa el, és ezt többször ismételje meg

Ha rendszeresen tapasztalod gyermekednél a szorongást, vagy tartóssá válik, érdemes pszichológus vagy mentálhigiénés szakember segítségét kérni.

Kiemelten fontos a megoldás keresésében a gyerekek aktív bevonása is. Érdemes megkérdezni, hogy mi lenne számára a legnagyobb segítség, hogyan tudna hosszú távon aktívan megbirkózni a helyzettel, mit tud most tenni. A megoldáshoz az otthoni támogató környezet is nagy szerepet játszik: a rendszeres beszélgetés, a nyílt konfliktuskezelés és a felelős, közös döntéshozatal bizonyos ügyekben elősegíti az önbizalom és az érzelmi intelligencia fejlődését. Ugyanakkor az iskolai közeg is rengeteget számít, hiszen ideális esetben ez az a hely, ahol kipróbálhatják magukat újabb és újabb helyzetekben, megtanulnak együttműködni, és ahol sikerélményük van.

A 3. Demokratikus Nevelés Konferencián tapasztalt szakértők mutatják be, hogyan lehet a tanulást szabadabbá, örömtelibbé és eredményesebbé tenni, nagyobb hangsúlyt helyezve a tanulás közös megtervezésére, az elfogadó légkörre, a nyílt konfliktusmegoldásra és a valódi önkormányzatra. Megtapasztalhatod, milyen pozitív változásokat hozhat ez a szemlélet az iskolákban, az óvodákban, a bölcsődékben és a családban.